1. A felek közös megegyezés alapján írásban kezdeményezik a közvetítő felkérését.

A felkérésnek tartalmaznia kell: felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, a közvetítésre felkért nevét, ha a feleket meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét, a vita tárgyát, a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet, a feleknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján, a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

2. A mediátor a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik, hogy a felkérést elfogadja-e. A mediátor köteles a felkérést visszautasítani, ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség merül fel: valamelyik felet másik ügyben képviseli, a felek bármelyikének hozzátartozója, a felek bármelyikével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll, az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

3. Ha a mediátor a felkérést elfogadja, a feleket elfogadó nyilatkozatában meghívja az első közvetítői megbeszélésre. A tárgyalás helyszíne a mediátor által meghatározott iroda, és sohasem a jogvitában érintett felek egyikének irodája. A feleknek az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen kell megjelenniük. Ha a felek bármelyike a megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indíthatja meg.

4. A közvetítő az első megbeszélésen tájékoztatja a feleket a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, folyamatáról, az eljárás költségeiről, a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről, arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak, arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben, ha azt az ügy jellege megkívánja, csak az ügyhöz tartozó joganyagot, szakmai tényeket ismerheti, felhívja a felek figyelmét a jogi képviselet lehetőségére is.

5. Az első megbeszélésen a felek kinyilvánítják, hogy egyetértenek a mediálás szabályaival, s változatlanul kérik a mediátor eljárás lefolytatását. Ezt a tényt, mindkét fél és a mediátor aláírását is tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. Rögzítik e nyilatkozatban az eljárás során felmerült díjak és költségek előlegezésének és megfizetésének módját, ideértve az eljárás során történő elállás és megszűnés eseteit, illetve az ekkor fizetendő díjat, költséget. A felek megállapodhatnak titoktartási kötelezettségükben, vagy bármilyen más általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekben. Külön megállapodás hiányában, a felek az eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket (pl.: utazás), valamint az általuk meghallgatni kért személy költségeit maguk viselik. A mediátor közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit eltérő megállapodás hiányában a felek egymás között egyenlő arányban viselik. E nyilatkozat aláírásával megindul a közvetítői eljárás. A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Ha a közvetítői eljárás eredményes, akkor az eljárás után az elévülés újra kezdődik. Ha a közvetítői eljárás eredménytelen volt, akkor a befejezést követő egy éven belül, egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig 3 hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.

6. Valamennyi fél a mediátor jelenlétében ismerteti az eset fontosabb pontjait, az üggyel össszefüggő véleményét, érveit.

7. A mediátor a tárgyalásokat úgy irányítja, hogy a felek a múltba való visszatekintés helyett a lehetséges megoldásokat körvonalazzák, majd azokat szűkítve megtalálják és megfogalmazzák a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást.

8. A mediációs eljárás befejeződik: